Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Aliquam lacinia volutpat erat ac vestibulum. Maecenas arcu lacus, eleifend nec sagittis eget, rhoncus non eros. Nam imperdiet fringilla laoreet. Proin justo lectus, aliquet faucibus euismod in, egestas et tellus.

Üdvözöllek a portálon! Lépj be, vagy ha még nincs felhasználóneved, regisztrálj!

Befektetés? Ne csak dumálj róla!

Felkeltette az érdeklődésed a befektetések és kockázatvállalás témája? Itt van még egy kis adalék:

Befektetési háromszög (hozam, biztonság, likviditás):

A befektetési háromszög egy olyan pénzügyi fogalom, amelyet a különböző típusú befektetések esetében, a befektetések tulajdonságainak meghatározására használ a szakirodalom. A háromszög csúcsain 3 különböző fogalom található. Ezek: HOZAM- BIZTONSÁG-LIKVIDÍTÁS (hozzáférhetőség). Amikor valaki rendelkezik megtakarításokkal és azokat „fialtatni szeretné”, habitusától és kockázatvállalási hajlandóságától függően mérlegelni fog, s ha mérlegel, akkor a fenti 3 szempont szerint dönt arról, hogy mibe fekteti pénzét. Bár mindenki szeretné, ha befektetései egyszerre garantálnának magas hozamot, lennének biztonságosak és könnyen hozzáférhetőek, fontos jelezni, hogy nincs olyan befektetési forma, amely EGYSZERRE mindhárom elvárásunknak képes megfelelni. Tehát, ha nagyobb biztonságra vágyunk, akkor sajnos kénytelenek vagyunk feláldozni a magasabb hozam iránti igényünket sőt hosszabb rövidebb időre a hozzáférhetőségről is le kell mondanunk, hiszen a biztonságosnak mondható befektetési lehetőségek többsége lekötést igényel. Ilyen jellegű befektetési forma például az állampapír vagy a lekötött bankbetét, amelyek valóban minimális kockázattal járnak, ám ezért cserébe igen alacsony hozamot kínálnak. Ha azonban tudunk és akarunk is kockáztatni, akkor ezért cserébe, pl. a tőzsde esetén akár vaskosabb profitra is számíthatunk… viszont az is megtörténhet, hogy pénzünk jelentős részét vagy akár mindet elveszítjük, hiszen a biztonságot ebben az esetben elfelejthetjük.

Pénzügyi termékek

A pénzügyi termékek piaca rendkívül sokszínű. Azonban –alapvetően- 3 nagyobb csoportra bonthatjuk őket: ezek az ÉRTÉKPAPÍROK, BETÉTEK és a BIZTOSÍTÁSOK. Az értékpapírokba tartoznak a részvények, kötvények vagy a különböző állampapírok stb. A betétek esetében természetesen a bankszámlánkon elhelyezett, lekötött vagy éppen azonnal hozzáférhető pénzünkről beszélünk, ha pedig biztosításokat említünk, akkor ide tartoznak pl. az élet –és balesetbiztosítások, a nyugdíjbiztosítások vagy akár a munkanélküliség esetére szóló biztosítási termékek is.

Kockázat mértéke

Ahogy felnövünk és önálló jövedelemre, majd megtakarításokra teszünk szert, sokszor találkozunk majd

olyan pénzügyi ajánlatokkal, amelyek kockázatoktól mentes befektetéseket kínálnak. Ám mielőtt befektetnénk, fontos tudni, hogy MINDEN befektetési forma rendelkezik kockázattal. a kockázat mértéke azonban eltérő minden esetben. A pénzügyi szakma, a kockázat mértéke szerint 3 kategóriába sorolja a befektetéseket; ALACSONY, ÁTLAGOS/KÖZEPES valamint MAGAS szintre. Egy sima, lekötött bankbetétről azt gondolnánk, hogy nem tartozik a rizikós befektetési formák közé, azonban ez sem kockázatmentes, hiszen létezik a világon bankcsőd és jöhetnek újabb válságok is. Ámbár ezen események valószínűsége kicsi (épp ezért alacsony a kockázata a bankbetéteknek), érdemes rajtuk elgondolkodni. Azonban a pénzügyi kockázatvállalás igazi csúcsa a tőzsde, azon belül pedig a devizapiac, ahol akár pillanatok alatt óriási vagyonok születhetnek vagy”éghetnek” el. Ez utóbbira is láthattunk bőven példát az elmúlt, válságos években, amikor pl. a görög válság következtében az értékpapírok piaca meredek zuhanásokat produkált, de eszünkbe juthat a forint is, amely az elmúlt 3-4 évben, a többi devizához képest hatalmasat veszített az értékéből... Azonban kockázatok nem csak a pénzpiacon várnak ránk; hiszen gondoljunk csak bele, ha vállalkozást indítunk (amelybe nem csak pénzünket, hanem az időnket és az energiánkat is befektetjük) semmi és senki nem garantálja, hogy az sikeres lesz. Számolnunk kell az ügyféligények, a piaci környezet esetleg az adózási szabályok megváltozásával vagy épp azzal, hogy a konkurencia milyen újdonsággal szerez lépéselőnyt velünk szemben…

Érdemes kockáztatni avagy nagy kockázat, nagy nyereség?

Azt, hogy érdemes-e kockáztatnunk, mindig nekünk kell eldöntenünk. Mások vagyunk, más élet –és anyagi helyzetben kell döntenünk arról, hogyan és milyen mértékű kockázatot vállalunk. Azonban létezik egy aranyszabály, amelyet érdemes megfogadnunk! Így hangzik; soha ne kockáztass olyan pénzt, amelyre belátható időn belül szükséged lehet. A nagy kockázat pedig nem feltétlenül jelent nagy nyereséget is. Ennek legjobb példája a 90-es évek végén felfújt ún. dotcom-lufi volt. A 90-es évek elején, az internet-korszak hajnalán a befektetők üzletet szimatoltak az új média platformban és gyakorlatilag minden olyan cég papírjait megvették, amelynek .com-ra végződött a neve, vagy bármi köze volt a számítástechnikához. A „lufi” hatalmasra dagadt és végül egy Microsoft ellen indított per hatására durrant ki, melynek során 5000 (!) milliárd dollárnyi vagyon lett „porrá” néhány hónap leforgása alatt. Tehát, ha jelentősebb mértékű kockázatot szeretnénk vállalni, mindig érdemes mérlegre tennünk azt, hogy milyen mértékű lesz a bukás, ha rossz irányt vesznek ügyeink illetve mennyit nyerünk azzal, ha a terveink jól alakulnak és jövedelmező formába sikerül pénzünket befektetni. Ha a mérleg nyelve a nagyobb bukás irányába leng ki, akkor érdemes átgondolni, akarunk-e kockáztatni…

Befektetési típusok (ingóságok, ingatlanok… stb.)

Ahány ház, annyi befektetés… mindannyian másban látjuk a jó befektetés titkát, s ennek megfelelően a befektetések piaca is szerteágazó. Míg egy gazdálkodó valószínűleg a termőföldben látja a befektetést, addig egy városban élő szellemi munkát végző ember inkább értékpapírokba fektetne és vannak akik egy önálló vállalkozásban látják meggazdagodásuk titkát. A lényeg az, hogy tudjuk mit akarunk elérni az adott befektetésünkkel. Típus szerint 2 nagy csoportra bonthatók a befektetések; a PÉNZ/TŐKEPIACI befektetések valamint a NEM PÉNZ/TŐKEPIACI befektetések. Az első csoportba tartoznak a tőzsdén elérhető invesztíciók, a különböző értékpapírok, a befektetési alapok, a devizapiac, a biztosítások valamint a bankszámlához kapcsolódó lekötések különféle módozatai. A másik csoportban kapnak helyet az ingatlan jellegű befektetések (lakás, ház, termőföld, ipari –és sport jellegű építmények, műhelyek stb.), de ide sorolható még a műtárgyak, műkincsek piaca illetve bármilyen más ingóság, amelynek akár hosszabb, akár rövidtávon pénzben mérhető értéke van vagy lesz (pl. gyűjtemények).

Biztosítások

A biztosítás tulajdonképpen egy pénzügyi „mentőöv”. A biztosító egy esetleges káresemény bekövetkeztére pénzügyi tartalékot képez, amelyet ezen káresemény következményeinek enyhítése céljából fizet ki a biztosítottnak. A biztosításoknak számos formája létezik, legismertebb talán az életbiztosítás vagy gépjárművek esetén a kötelező felelősség-biztosítás. Az utóbbi években egyre elterjedtebbek azon biztosítási formák, amelyek pénzpiaci befektetéseket kombinálnak hagyományos biztosítási termékekkel. Ezeket nevezzük egységesen unit-linked biztosításoknak. Biztosítotti jogviszony akkor keletkezik, ha szerződést kötünk a biztosító társasággal és rendszeresen fizetjük a biztosítás díját.

Tőzsde

Központosított, szervezett és nyilvános piac, ahol szigorú szabályozás mellett a kereskedésre jogosult személyek, pénzügyi vállalkozások és intézmények kereskedhetnek egymással. A kereskedés során az adott árfolyamon értékpapírok, devizák és különböző árucikkek (pl. nyersolaj, kukorica, arany stb.) cserélnek gazdát. A tőzsdei kereskedés során mind az egyes kereskedési elemek árfolyamának emelkedéséből, mind pedig eséséből is profitálhatunk. A tőzsde az egyik legkockázatosabb befektetési mód, ezért a „parkettre” lépés előtt erősen ajánlott a felkészülés és a megfelelő képzettség elsajátítása!

Önismeret - kockázatvállalási hajlandóság

Sokfélék vagyunk, személyiségünk, kockázatvállalási hajlandóságunk alapvetően befolyásolja azt is, hogy megtakarításainkról miként gondolkodunk. A sikeres befektetés kulcsa az, hogy olyan terméket, piacot válasszunk, amely illeszkedik elvárásainkhoz, élethelyzetünkhöz. Első lépésként ezt érdemes tisztázni. A pénzügyi önismeret sokban hasonlít ahhoz a fajta önismerethez vagy inkább önértékeléshez, amelyet általánosságban használunk. Ha nem vagyunk tisztában saját képességeinkkel, teherbírásunkkal vagy elvárásaink önmagunkkal szemben eltúlzottak, valószínűleg sok csalódásban lesz részünk. Ugyanez igaz a pénzügyekre is. Az emberek nagy része egy lehetséges, nagy haszon reményében sokszor hajlandó feladni a biztonságot, mert a nyereség iránti vágy legyőzi az óvatosságot. Sokan úgy gondolják, hogy egy kockázatos befektetéshez (pl. devizapiac) már elég felkészültek, ám a súlyos bukások már nem ezt igazolják. A másik fontos elem a kockázatvállalás tekintetében a befektetésekkel kapcsolatos ismeretek, információk megléte vagy azok hiánya. Itt érdemes megemlíteni, hogy a pénzügyi bűncselekményeknél, pl. a befektetési csalásoknál az elkövetők java része pontosan az ismerethiányt és a nyereség iránti vágyat kihasználva jut könnyedén áldozatai pénzéhez. De ugyanez igaz a hitelfelvételre is, hiszen ebben az esetben sokszor több éven át kell viselnünk annak a kockázatát, hogy valamilyen ok miatt esetleg nem tudunk törleszteni… ha pedig csak a hitelösszegből vásárolható vagyontárgyat látjuk, akkor jobb ha eltekintünk egy ilyen súlyos döntés meghozatalától. Azonban amikor valaki pontosan felmérte lehetőségeit és korlátait, ki lehet választani az ezekhez leginkább illeszkedő termékeket. A termék/pü. szolgáltatás megértése, megismerése elengedhetetlen feltétele annak, hogy felmérjük és a helyén kezeljük a kapcsolódó kockázatot. Ám az éremnek van másik oldala is, hiszen a mondás igaz; kockázat nélkül nincs siker és a világot valóban a kockázatvállalás viszi előre. Ez azonban nem tévesztendő össze a felesleges, anyagi teherbíró képességen felül vállalt kockázattal.

Változó piacok

A befektetések piaca a 2008-as válság kirobbanása óta folyamatosan változik. Sok korábban beton-biztosnak hitt befektetési forma mára elvesztette ezt a státuszát. Ennek legjobb példája az ingatlanpiac. Ma egy korábban 20 millióért árult ingatlan a fenti összeg feléért is megszerezhető…sőt akadnak bőven olyan települések is az országban, ahol szinte minden házon kint függ az eladó felirat. De ugyancsak sokat veszítettek értékükből a nemesfémek is, élükön az arannyal. De cégvilág is átalakult, hiszen sok olyan vállalkozás mára megszűnt, amely néhány évvel korábban még jól prosperált…a legnagyobbak közül elég csak az amerikai autógyártás fellegvárára, Detroitra gondolnunk. E mellett továbbra is gyorsan változónak számít a devizapiac is, ahol a –felmérések szerint- egy új befektető átlagosan 3 hónap alatt teljes tőkéjének búcsút mondhat. Ezzel szemben viszont felértékelődni látszik az állampapírok piaca, amely arra enged következtetni, hogy az általános befektetői hangulat a kockázat minimalizálása felé mozdul el.

A tudás és információ mint befektetési forma

Mindenki hallotta már azt a szülői mondást iskolás korában, hogy „nem nekem, hanem az életnek tanulsz”. A mondás már korábban is találó volt, azonban gyorsan változó világunkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. A munkaerő piacra belépő egykori diákoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha megfelelő „képzettségi-tőkével” rendelkeznek. A képzettség megszerzése nem feltétlenül jelent diplomát vagy oklevelet, mindinkább gyakorlati tudást és tapasztalatot. Nem véletlen az sem, hogy a munkaerő piacon a munkaadók elsősorban a tehetségre és a meglévő gyakorlati ismeretekre fókuszálnak az iskolai végzettség helyett. A mai általános és középiskolásoknak azonban már nem csak a hazai vetélytársaikkal kell felvenniük a versenyt a piacon. Tőlünk sok ezer kilométerre Indiában és Kínában sok esetben az egyetlen kiugrási lehetőséget a nyomorból a tanulás  jelenti. Ázsiai diákok milliói tanulnak éjjel-nappal, elképesztő intenzitással azért, hogy jól fizető álláshoz jussanak a világ legnagyobb vállalatainál. A távol-keleti középiskolák rendre a világ legjobbjai közt végeznek a nemzetközi felmérésekben. Ők már jövőtudatosan fektetnek időt, pénz a tanulásba. A tendencia egyébként már napjainkban is megfigyelhető, a globális nagyvállalatok egyre több feladatkört szerveznek ki a térségbe, és egyre többen indulnak pontosan a munkaerő képzettsége miatt! A másik fontos „befektetési forma” az információ és a tájékozottság. Manapság nem lehet megélni nélkülük. Ha szakemberek vagyunk egy adott témakörben folyamatosan figyelnünk kell az új trendeket, megoldásokat, technológiákat. Ebből a szempontból pedig tökmindegy, hogy szobafestők vagyunk avagy brókerek, ha nem fektetünk időt és energiát a tájékozottságba, nem fogjuk tudni tartani a lépést a konkurenciával.

 LTP

A lakástakarékpénztári megtakarításnál (rövid nevén LTP) a Magyar Állam évi 30%-os, de maximum 72.000 Ft-os vissza nem térítendő állami támogatást nyújt. Ez a támogatás adó- és járulékmentes és csak magyar állampolgárok vehetik igénybe. A megtakarítás időtartama legalább 4 év kell legyen és a felhalmozott összeget kizárólag lakáscélra lehet felhasználni. Ebbe beletartozik ingatlan vásárlása, felújítása és átalakítása valamint meglévő lakáscélú hitel elő,- és végtörlesztése is.  A felhasználást utólag számlákkal kell igazolni.

Címkék: Pénz