Mennyit érsz?

Értékek és értékrelativitás

Érték és értékrelativitás definíciója

Az értékek olyan fogalmak, amelyek csendben épülnek bele személyiségünkbe. Ezeket az értékeket általában szüleinktől, családtagjainktól és környezetünktől vesszük át. Az értékek határozzák meg, hogy ki vagyunk, honnan jövünk és hová tartunk az életben. De az értékek azok, amelyek alapján valamely közösséghez, kultúrkörhöz vagy nemzethez kapcsolódunk. Az értékek együttesét értékrendszernek hívjuk. Bár vannak általánosan fontos értékeink (pl. család, becsület, tisztesség stb.) elmondható, hogy az értékek viszonylagosak, azaz vannak olyan elemei amelyek pl. számunkra kiemelten fontosak, azonban más számára keveset vagy éppen semmit nem jelentenek. Ennek talán az egyik legjobb példája a vallás, amely már eleve megszab egy bizonyos értékrendszert, de hasonlóan erős, egyéntől és szocializációtól függő értékünk a szexualitás vagy az ahhoz fűződő viszonyunk. Tehát az értékrelativitás nem más mint az értékek elhelyezkedése és fontossága egy adott személy és az őt körülvevő közeg (a többi egyén, a közösség vagy a társadalom) életében illetve viszonylatában.

Erkölcs és érték

Az társadalom erkölcsi normái a társadalom által elfogadott értékrendszerekre alapulva fejlődnek és határozzák meg, hogy mi a helyes és mi a helytelen az egyén életében. Ezek a belénk nevelt „formátumok” egész életünkön keresztül működnek, így ha pl. részegen, nyilvános helyen trágárságokat kiabálunk (később) akarva-akaratlanul is tudjuk, hogy az, amit tettünk, erkölcstelen. Ám ettől függetlenül sokszor érezhetjük úgy, hogy a közösség erkölcsi normái számunkra túl merevek vagy épp elfogadhatatlanok. Egy mohamedán országban erkölcstelennek számíthat, és közfelháborodást kelt, ha egy nő nyilvános helyen nem visel csadort, látható az arca vagy testének egyéb részei. Ezzel szemben a nyugati kultúrában nem okoz gondot a lengébb viselet. Azonban ha egy férfi esetleg több nővel él együtt poligám kapcsolatban, az más kultúrkörben elfogadott, míg ugyanez a nyugati kultúrában már helytelen viselkedésnek minősül (sőt a pl. a házasságszédelgést a törvények büntetik). Összefoglalóként tehát elmondható, hogy az erkölcs az értékrendszerekkel együtt nagyon viszonylagos, kultúránként változik. A szocializációs folyamat elején az emberek többsége hajlamos a társadalmi normáktól jobban eltérni, amely hajlam később, korának előrehaladtával megváltozik. Ebben közrejátszhat pl. a családalapítás, amely egyre inkább a felelősségteljes, társadalmilag elfogadott és hasznos viselkedés irányába viszi az egyént.

Egyén és a közösség számára fontos értékek

Alapítsunk családot. Kapjunk jó állást, jó fizetést. Vegyünk lakást, házat. Fizessünk adót. Ne kövessünk el bűncselekményt… család, munka,pénz, becsület. A fenti felsorolást lehetne folytatni, de valószínűleg mindannyian ismerjük, hallottuk már. Minden társadalom rendelkezik egy adott értékrenddel, amelynek elfogadását a szocializáció során elvárja az egyéntől, ellenkező esetben az egyén képtelen lesz részévé válni az adott közösségnek („kilóg a sorból”) vagy legalábbis kénytelen lesz egyfajta szégyenérzetet elviselni. Nem véletlen, hogy ha Magyarországon valaki munkanélkülivé válik, igyekszik azt valamennyire titkolni, sőt szégyelli azt főleg a szélesebb család, baráti kör előtt. Bár manapság a „szingli” lét társadalmilag jobban elfogadott, anyáink, nagyanyáink generációjának még mindig furának hathat, ha egy nő 30 éves kora környékén esetleg egyedülálló és/vagy gyermektelen. Ugyanakkor az egyén az, aki az általánosan, társadalmilag elismert értékrend elemei közt sorrendet állít fel, így lehet az, hogy amíg valakinek a család áll az első helyen addig más inkább a karriert vagy az anyagi boldogulást illetve gazdagságot tartja vezető értéknek. Egyes kultúrákban az egyénnek teljesen alá kell magát rendelnie a társadalom valamint egy adott, a társadalmon belül létrejött közösség értékeinek. Ilyen például Japán, ahol a több évszázados „szamuráj” értékrend (a harcos feladata, hogy urát feltétel nélkül, élete végéig szolgálja) alapján a közösség még elvárja az egyéntől, hogy adja fel személyes, számára fontos értékeit az ország vagy akár egy vállalat sikerének érdekében.

Élethelyzettől függő értékek

Bár alapértékeink viszonylag állandóak, az élet tartogat számos olyan helyzetet amely arra kényszerít minket, hogy értékrendszerünkbe új elemeket vegyünk fel vagy egyes értékeket kiemeljünk, esetleg hátrébb soroljunk. Ilyen lehet egy párkapcsolat kialakulása vagy éppen annak felbomlása is. Ha együtt élünk valakivel kompromisszumokra kényszerülünk, esetleg le kell mondanunk pl. a szórakozásról és előtérbe kerül a család, a szerelem, a másikhoz való ragaszkodás, mint értékek. Ha egy kapcsolatunk felbomlik a párkapcsolatokkal vagy a családalapítással kapcsolatos értékeink esetleg az azokba vetett hitünk szenvedhet csorbát. Manapság egyre stresszesebb az élet, mindenki a jobb anyagi boldogulás felé igyekszik, amely sokszor együtt jár az egészségtelen életmóddal és betegségekkel is. Ilyen esetekben – ha az egyén időben tudatosítja magában a problémát – a pénz és a munka mint érték, fontosság alapján, feltehetőleg helyet cserél az egészséggel. De hasonló a helyzet pl. egy hiteltörlesztés esetében, ahol bizony kénytelenek vagyunk lemondani pl. a szórakozásról azért, hogy eleget tudjunk tenni a bank törlesztő részlet iránti igényének (azaz igyekszünk megőrizni megbízhatóságunkat). De ugyancsak igaz olyan extrém élethelyzetekre is, mint pl. a természeti katasztrófák, ahol minden értéket háttérbe szorít az élet szeretete vagy az egyszerű élni akarás.

Belső értékek és a pénz kapcsolata

Sokan azt mondják, hogy az élet a pénz körül forog és való igaz, hogy a világ jelentős részén a pénz kiemelt fontosságú szerepet tölt be az emberek életében. A kérdés ebben az esetben mindig az, hogy ez a szerep főszerepe-e vagy csak dobogós helyet, esetleg mellékes pozíciót tölt be értékrendszerünkben. Ennek kialakulásában – főleg a gyermekek szocializációs folyamatának elején- a legnagyobb szerepe a családnak van. Itt tanuljuk meg, hogyan és milyen módon állunk a pénzhez (szórjuk vagy megtakarítunk, ne adj’ isten fösvények vagyunk), amely később a szűkebb életközösségbe (pl. munkahely) majd a tágabb társadalomba való beilleszkedésünkkor tovább alakul és változik. Ha egy társadalomban kiemelt helyet tölt be a környezetnek való megfelelés igénye, akkor nagy valószínűség szerint az egyén fontosabb, kiemeltebb szerepet tulajdonít majd a pénznek és más anyagi javaknak.

Hatalom, hírnév, pénz – negatív vagy pozitív tartalom?

A pszichológiai kutatások során, ha az embereket a hatalomról, a hírnévről és a pénzről kérdezik általában negatív érzelmeket tulajdonítanak ezeknek a fogalmaknak. Mindez annak fényében érdekes, hogy a kutatások során az is kiderült, hogy minden megkérdezett többé vagy kevésbé, de szeretne birtokosa lenni ezeknek az értékeknek. A gond általában abból adódik, hogy mi emberek, tapasztalati úton kevés ismerettel rendelkezünk a fenti értékekről. Nem tudjuk miként és hogyan használjuk őket, ha a birtokunkba kerülnek, hiszen az alap értékrendünkben nem vagy hátra sorolva szerepelnek. Talán ezért van az, hogy sokan, ha rendelkeznek a három érték valamelyikével, vagy mindegyikkel, hajlamosak ezekkel visszaélni. Azonban, ha ezeket az értékeket megtanuljuk használni, megtelnek pozitív tartalommal; a pénzt felhasználhatjuk okosan és befektethetjük valamibe, ha hírnevünk van, azt kihasználva segíthetünk másokon és ha pl. cégvezetőként hatalmat kapunk, beosztottjainkat is motiválhatjuk arra, hogy élvezzék és szeressék munkájukat. Érdekesen vélekedünk a pénz és a boldogság kapcsolatáról is. Bár az emberek többsége, ha megkérdezik, hajlamos a „pénz nem boldogít” kezdetű, némileg közhelyes mondatot elmondani, azonban a legtöbben egyetértünk abban, hogy bár a pénz nem előfeltétele a boldogságnak, de lényegesen megkönnyíti a boldoggá válás folyamatát…

Érték = értékes?

Belső értékeink pénzben nem vagy csak nehezen kifejezhetőek. Vagyontárgyaink azonban könnyen „forintosíthatók”, amelyek pénzben kifejezett értéke az idő múltával változik. Tárgyaink értéke csökkenhet az avulás miatt vagy épp nőhet, ha például műtárgyakról beszélünk. Tudnunk kell azonban, hogy nem minden értékes dolog képez értéket! Például értékes lehet egy szuper mobiltelefon, de erkölcsi értékkel nem rendelkezik – legfeljebb arról árulkodik, hogy a tulajdonosa valószínűsíthetően jó anyagi körülmények között él. (Persze az is meglehet, hogy csak villogni akar vele, és fél évig nem reggelizett, hogy félre tudja tenni a zsebpénzét és megvegye. Ez esetben a tulajdonos számára igen-igen fontos lehet a „hatalom” és „presztízs”, mint érték).

Életkor és az értékek változása

Értékrendünk a kor előrehaladtával változik. Ahogy egyre idősebb és főleg tapasztaltabbak leszünk úgy szorulnak háttérbe egyes értékek és válnak fontossá korábban mellékesnek tartott értékeink. Sokszor előfordul, hogy az idősebb generáció értetlenül áll gyermekeik viselkedése előtt… ilyenkor gyakran hallani, hogy a „mai fiatalokat csak a buli érdekli” és „semmi más nem fontos számukra”. Pedig nem így van! Pusztán az adott életkorban (pl. tiniként) a munka, a fegyelem és a biztonság iránti vágyunk még nem áll az első helyen értékrendben. Ugyanez igaz a pénzre is. Fiatalon leginkább eszközt látunk benne, amely értékként annyira nem fontos számunkra (nehezen látjuk be, hogy nem csak költeni lehet) viszont vágyainkat gyorsan ki lehet elégíteni a segítségével. Középkorúként értékrendszerünk tinédzser éveinkhez képest felborul. A szórakozás helyét átveszi a biztonság és a megélhetés iránt vágy, az önállóságra és az önmegvalósításra való törekvés valamint egyre fontosabb szerephez jut a család, mint általánosan fontos érték. Közel a nyugdíjhoz vagy azt követően legfontosabb értékeink az egészség és a család lesznek, s egyre inkább törekszünk a nyugodt, stressz-mentes életre.  Összességében tehát elmondható, hogy értékrendszerünk a kor előre haladtával folyamatosan változik, míg egyes értékek megszűnnek fontosnak lenni mások kiemelten fontossá válnak számunkra.

Értéktorzulások (pl. bűnözői értékfelfogás, deviancia, stb.)

Minden társadalom rendelkezik olyan szabályokkal és közös értékrendszerekkel, amelyek áthágása, megkerülése vagy épp mellőzése a társadalomból való kirekesztéssel illetve büntetéssel jár. A 2000-es évek elején amerikai kutatók börtönben lévő maffiózók értékrendjét vizsgálták. A vizsgált bűnözők mindegyike fontosnak tartotta a családot és az anyagi jólétet, ugyanakkor önmagukat mint törvényen kívülieket definiálták, akikre az őket körülvevő társadalom –kimondott vagy kimondatlan- szabályai nem vonatkoznak és kiemelten fontosnak tartották a fizikai erőszak (agresszió) útján való érvényesülést. A becsületet csak saját közösségükön belül tartották fontosnak, ugyanakkor a „kinti” világban használhatatlannak vélték ezt az értéket és ugyanígy vélekedtek a társadalomban uralkodó általános szabályrendszerekről. A bűnözői értékrendszer mellett számos olyan magatartási forma is létezik, amely bár nem büntetendő, az adott társadalom értékrendjébe nehezen vagy egyáltalán nem illeszthető be és mint olyan, deviánsnak minősül. Ezek kialakulása vagy az értékrendszer torzulása leginkább  környezeti tényezőknek (pl. család) vagy súlyosabb esetekben mentális betegségeknek tulajdonítható, de nagyban szerepet játszhat benne egy adott közösség túl szigorú értékrendszere is, amelyből az egyén szeretne kitörni. A deviancia egyik formájának tartották pl. 40-50 évvel ezelőtt, a „beat-korszakban”, Magyarországon például a férfiak hosszú haját vagy korábban a tetoválást, amelyet az általánosan elfogadott társadalmi értékek nem toleráltak és a bűnözéssel azonosítottak. De a deviancia lehet akár divatirányzat is… gondoljunk csak a 80-as évek nihilista punk zenészeire.

Kultúránként eltérő értékrendek

Ha világban járunk kelünk észrevehetjük, hogy egyes közösségekben, társadalmakban a sajátunktól eltérő értékrendet vallanak magukénak az ott élők. Egészen más dolgok fontosak pl. egy esőerdei kis faluban élő őslakosnak, mint nekünk itt Budapesten. Valószínűleg nem értené, hogy miért olyan fontos számunkra az, hogy odaérjünk időben a munkahelyünkre és azt is nehezen fogadná el, hogy a gyermekek felnőve miért hagyják el a szülői házat, hiszen náluk generációk élnek ugyanabban a kunyhóban. De nem kell feltétlenül az őserdőbe mennünk, lehet, hogy néhány száz kilométerrel arrébb, pl. Erdélyben a helyi magyarok is tőlünk eltérő értékrendet állítanak fel magukban. Az, hogy miért ennyire más az emberek értékrendje kultúránként számos dolog határozza meg; ilyenek a történelmi, földrajzi háttér, a társadalom ipari, technológiai, gazdasági fejlettsége, a vallás és sok minden egyéb. A globalizáció azonban egyre inkább növeli a kultúrák közti átjárás lehetőségét, így könnyen megtörténhet, hogy belépve egy új munkahelyre (főleg ha az egy multi) új kollégáink közt ázsiai vagy afrikai származású embereket találunk. Itt lép be a tolerancia, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy megértsük és elfogadjuk az eltérő értékrendeket, még akkor is, ha azok számunkra idegennek tűnnek.

Címkék: Érték